A kelták lakta szigetet az első ezredfordulón
Brian Boru király egyesítette. (A kelta hódítók utolsó letelepedett
törzse valószínűleg a gael volt, innen ered a hagyományos ír
kultúrát ma is jelölő gael kifejezés.) A 13. századtól kezdődött az
angol hódítás, s a sziget 1541-re teljesen angol uralom alá került.
Elbukott felkelések, meghiúsult remények évszázadai után az
1916-os húsvéti felkelés vérbe fojtását követően erősödtek meg
az önrendelkezés helyett teljes függetlenséget követelő mozgalmak.
A függetlenségi háború végén, 1921. december 6-án létrejött az
Ír Szabadállam, de hat protestáns többségű északi grófság
Észak-Írország néven az Egyesült Királyság része maradt.
A dublini székhelyű ír parlament 1937-ben új alkotmányt fogadott el,
az Ír Köztársaság 1949. április 18-án - a Brit Nemzetközösségből
kilépve - vált független állammá. 1973 decemberében a brit és az
ír kormány egyezményt kötött az észak-írországi ügyekben való
együttműködésről, ami jelentősen hozzájárult az észak-írországi
helyzetet rendező, 1998 áprilisában aláírt nagypénteki
békemegállapodás megszületéséhez.